Néhány napig gyötört a dilemma, hogy ha megkezdem vállalkozásom, akkor milyen sorrendben haladjak végig a 303 regényen. Amiről rövid úton kiderült, hogy nem is 303, hanem jóval több könyvet jelent. Kezembe vette ugyanis a "listát" vagyis a 303 magyar regény, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz című könyvet, amelynek az elején a szerkesztők leszögezik, a 303 az nem 303, hanem sokkal több, mert regényfolyamokat is értelemszerűen egy cím alá soroltak. Ez kemény lesz.
A dilemma nem is erről szólt, hanem arról, hogy biztosan nekem találták-e ki, hogy 18-19. századi írásokon rágjam át magam hónapokon át, hogy eljussak a számomra jóval fogyaszthatóbb 20. századig. Ismerve a kitartással ápolt nem túl bensőséges viszonyomat előrevetíti annak a rémképét, hogy hiába dokumentálom erőfeszítéseimet, megrekedek és nemhogy háromszázig, de harmincig sem jutok.
De amint fellapoztam a "listát", és kiderült, hogy az első mű a 18. századi Bethlen Kata Önéletírása, belelkesedtem. Bethlen Kata élete meglehetősen gyötrelmes volt, a Habsburg nyomás alatt élő erdélyi református nemesek tragédiákkal kicsempézett élete jutott neki. Mivel reformátusilag nyakig érdekelt vagyok, nem várt hasznokkal járhat Bethlen Kata művének, életének megismerése (eddig ugyanis nem ismertem). Aztán továbblapoztam eggyel és Dugonics András Etelka című regénye a következő, róla meg azt lehet tudni, hogy Szegeden élt és alkotott, ahol én is érdekelt vagyok.
Szóval a dilemma eldőlt, a "lista" átolvasása után irány a 18. század.
